Vicente Fernández

Vicente Fernández Gómez mexikói Grammy-díjas énekes, színész és film producer, Mexikó egyik legnagyobb ikonja, hét Latin Grammy-díjat és egy Grammy-díjat szerzett karrierje során, amely alatt több, mint ötven albumot készített és több, mint harminc filmet forgatott. Teltházas koncertjein, amelyek 2-4 óra hosszan át tartanak, egy mariachi banda kíséri. Vagyona már meghaladta a 25 millió dollárt.

1940. február 17-én született Guadalajara-ban, Huentitán El Alto külvárosában, Jalisco-ban.
Korai éveit az apja, Ramon ranchén töltötte Guadalajara külvárosában. Már fiatalon dolgoznia kellett, a farm mellett pincérként, edénymosóként, pénztárosként és a nagybátyja éttermében ügyvezető igazgatóként. Akkoriban kapta a "Chente" becenevet. Az édesanyja gyakran vitte moziba, ahol Pedro Infante filmjeit nézték meg - a kisfiú rá akart hasonlítani, ha felnő.
Nyolcéves korában már szorgalmasan gitározott és a ranchera stílusban tanult énekelni. Később egy arandas-i fesztiválon énekelt, és megnyert egy ott rendezett énekversenyt.
Huszonegy évesen 31 pesót nyert egy versenyen, majd 1954-ben a Guadalajara TV állomás által támogatott versenyt nyert meg. Helyi klubbokban és összejöveteleken kezdett el énekelni.

Akkoriban veszítette el az apja a ranchet és a család Tijuana-ba költözött. Fernandez otthagyta az iskolát és különböző kisebb munkákat vállalt, hogy segítsen a szüleinek - közben nem mondott le az énekesi álmairól. 1960-ban teljesen a zenének szentelte magát. Visszatért Jalisco-ba, ahol az utcán énekelt és időnként szerepelt a La Calandria Musical című TV-műsorban.
Néhány évvel később Mexikóvárosban próbált szerencsét, ahol állást kapott - az El Amanacer Tapatio nevű étteremben énekelt. Amikor éppen nem dolgozott, akkor meghallgatásokra járt - sikertelenül.
1966 tavaszán Javier Solís, Mexikó legnépszerűbb hagyományos énekese meghalt. A Discos CBS (a CBS Records International mexikói ága) lemezszerződést ajánlott Fernándeznek. Ugyanebben az évben jelentette meg első albumát, amely a "Perdóname" címet kapta.
Karrierje azóta töretlen.

A zene világa után 1971-ben a film világában is szerencsét próbált, amikor a Tacos al Carbón című filmben kapott szerepet. Az első sikerfilmje az 1974-es La Ley del Monte lett, amelynek a zenéjét is ő szerezte.
1976-ban jelentette meg a legnagyobb slágerét ("Volver, volver"), első milliós példányszámban elkelt albuma pedig a 15 Grandes con el número uno lett 1983-ban. 1987-ben elindult első turnéjára, amelynek során nemcsak Mexikóban és az USA-ban, hanem Bolíviában és Kolumbiában is járt.

1987-ben botrányba keveredett, amikor nyilvánosságra került, hogy tíz éven át viszonya volt Patricia Rivera-val, akivel 1977-ben találkozott az "El Arracadas" című film forgatásán. Évekkel később Rivera azt állította, hogy Fernández az apja a fiának, Pablo Rodrigo-nak, akit a férfi a nevére vett - noha a DNS teszt azt bizonyította, hogy az állítás nem igaz.
Első jelentős díját 1990-ben nyerte el, amikor a Vicente Fernandez y las clasicas de José Alfredo Jiménez című albumával övé lett a Billboard és a Univision által megszavazott "Latin Zenei Díj az év mexikói férfi művészének" kitüntetés - ezt a címet öt alkalommal szerezte meg 1989 és 1993 között.

1991-ben forgatta az utolsó filmjét, a Mí querido viejo-t - úgy érezte, hogy már túl öreg a szerepeihez.
1994-ben jelölték a legjobb mexikói-amerikai albumnak járó Grammy-re a Lastima Que Seas Ajena című albumáért (amit végül Selena kapott meg a Selena Live!-ért).
1998-ban bekerült a Billboard-i Latin Hírességek Csarnokába.

2002-ben a Latin Recording Academy őt választotta az Év Emberének. Ugyanebben az évben ünnepelte a karrierjének 35. évfordulóját, amelynek során 51 albumot készített (ezek mind arany, platina vagy többszörös platina fokozatot értek el) és több, mint 50 millió példányt adott el.
2010-ben a legjobb mexikói albumnak járó Grammy-díjat kapott a Necesito de Tí című albumáért.
2011-ben elkezdődtek a The Man Who Shook The Hand of Vicente Fernández című film munkálatai, amely Fernández munkássága előtt tiszteleg.
2012. október 22-én Chicago spanyol környékén, a Little Village-ben a 26th Street egy részét róla nevezték el. Ugyanebben az évben elkészítette az Amor Bravio (A szív parancsa) című mexikói telenovella főcímdalát, majd egy epizódban meg is jelent, ahol rövid párbeszédes szöveget kapott, majd előadta a Cuando Manda el corazón-t. Szintén ebben az évben jelent meg a Los 2 Vicentes című albuma, amelyen a legidősebb fiával, a szintén neves énekes Vicente Jr-ral énekelt együtt.
Legutóbbi albuma, a Hoy 2013-ban jelent meg, de ezt nem követte turné. (Legutóbb 2011-ben turnézott.)
2014-ben Latin Grammy-díjra jelölték a Mano a Mano - Tangos a la Manera de Vicente Fernández című albumáért a Legjobb Ranchero Album kategórájában, de nem nyerte el.
2015-ben Grammy-díjat kapott a Mano a Mano - Tangos a la Manera de Vicente Fernández című albumáért a Legjobb Regionális Mexikói Zenei Album kategóriájában.
2016. április 16-án adta utolsó koncertjét az Estadio Azteca-ban, majd visszavonult a közélettől.  

Magánélete:

1963-ban feleségül vette Maria del Refugio "Cuca" Abarca Villaseñor-t. Három gyermekük született: Vicente Jr., Gerardo, és Alejandro.
Vicente Jr három hónappal korábban született a vártnál (1963) - ugyanazon a héten hunyt el Fernandez anyja.
2014. augusztus 8-án prosztatarákot diagnosztizáltak nála. 
2021. december 12-én hunyt el Guadalajaraban, hosszas betegeskedés után (gerincsérülés, tüdőgyulladás, Guillain–Barré szindróma).

Érdekességek:

Becenevei: "El Rey de la Canción Ranchera" "Chente" "El Charro de Huentitan"
Guadalajara-ban egy arénát neveztek el róla.
Nagyon szereti a rajongóit és ezt azzal is megmutatja, hogy a koncertjei minimum kétórásak, és gyakran egészen négy órán keresztül tartanak. Aznap este is fellépett, amikor megtudta, hogy az édesapja elhunyt (1970), és akkor sem szakította meg a turnéját, amikor a legidősebb fiát elrabolták (1998). (Az ifjabb Vicentet négy hónap fogság után engedték szabadon, miután kifizették érte a váltságdíjat.)

2012 Amor Bravio (TV sorozat) - önmaga

1991 Mí querido viejo
1990 Por tu maldito amor

1989 El cuatrero
1989 Entre compadres te veas
1987 El macho
1987 El diablo, el santo y el tonto
1986 Picardia mexicana 3 
1985 Sinvergüenza pero honrado
1985 El embustero
1984 Acorralado - Reynaldo Beltrán
1984 Matar o morir - Arturo Mendoza
1984 El sinvergüenza
1983 Todo un hombre - Joaquin Barrera
1983 Una pura y dos con sal 
1983 Un hombre llamado el diablo - Irineo Duran
1982 Juan Charrasqueado y Gabino Barrera, su verdadera historia
1981 Como México no hay dos - Valente Fierro
1980 Picardia mexicana - numero dos - Nicho 'El Cejas-Sapo'
1980 El Coyote y la Bronca - El Coyote

1979 El tahúr - Martín Estrada
1978 Picardía Mexicana - Vicente 'Chente'
1978 El arracadas
1977 Dios los cría
1976 La ley del monte - Maclovio Arrieta
1976 Juan Armenta, el repatriado - Juan Armenta / Fernando Garza
1975 La loca de los milagros - Cantante
1975 El albañil - Reinaldo 
1974 Jalisco nunca pierde 
1974 El hijo del pueblo - Vicente Aurelio Martino Lopez
1973 Uno y medio contra el mundo
1973 Tu camino y el mio - Rubén Saldívar
1973 Entre monjas anda el diablo - Vicente Rocha
1972 Tacos al carbón - Constancio Rojas Rodríguez, el Champi

Albumok

Hoy (2013)
Los 2 Vicentes (2012)
Otra Vez (2011)
El Hombre Que Más Te Amó (2010)
Un mexicano en la México (2010)
Necesito de ti (2009)
Primera fila (2008)
Para siempre (2007)
La tragedia del vaquero (2006)
Y sus corridos consentidos (2005)
Mis duetos (2005)
Se me hizo tarde la vida (2004)
Juntos por última vez (2002)
Historia de un ídolo, vol. II (2002)
Más con el número uno (2001)
Historia de un ídolo, vol. I (2000)
Lobo herido (2000)
Y los más grandes éxitos de los Dandy’s (1999)
Entre el amor y yo (1998)
Estatua de marfil (1997)
Y sus canciones (1996)
Aunque me duela el alma (1995)
Recordando a los Panchos (1994)
Lástima que seas ajena (1993)
Que de raro tiene (1992)
El charro mexicano (1991)
Y las clásicas de José Alfredo Jiménez (1990)
Mientras ustedes no dejen de aplaudir… (1990)
Le canta a América Latina (1990)
Por tu maldito amor (1989)
Mujeres divinas / El cuatrero (1988)
Lo mejor de la Baraja con El Rey (1988)
Motivos del alma (1987)
Dos corazones (Vikki Carral) (1987)
Hoy platiqué con mi gallo (1986)
De un rancho a otro (1985)
Un mexicano en la México (1984)
15 grandes con el número 1 (1983)
Es la diferencia (1982)
El número uno (1981)
Alejandra y los valses clásicos (1981)
De qué manera te olvido (1980)
El Tahúr (1979)
Mi amigo el tordillo (1978)
A pesar de todo (1978)
La muerte de un gallero (1977)
Joyas rancheras al estilo de… (1977)
A tu salud (1976)
Canta para recordar (1975)
El ídolo de México (1975)
El hijo del pueblo (1975)
¡Arriba Huentitán! (1972)
Camino inseguro (1971)
Toda una época con… (1970)
Palabra de Rey (1970)
Ni en defensa propia (1970)
Vicente Fernández (1969)
La voz que usted esperaba (1968)