Te milyen változásokat vettél észre magadon, magadban tinikorodban?

Hát én régebben utáltam a zenét tesómra midig kiakadtam, hogy nemtud leakadni róla, de ez mostmár velem is igyvan! xD Meg olyanokra miért tesómra mindgi haragustam én is belekerültem A stílusom is változott és a hobbim is.

Én teljesen megváltoztam. elkezdett érdekelni a zene, és már nélküle élni nem tudnék. A stílusom is megváltozott: nemcsak azért mert én kezdtem el magamnak ruhákat nézni, hanem azért is mert sokszor megakad a szemem ezeken a díszített ruhadarabokon is. 1 tipikus dolog is érdekelni kezdett:a sztárok. Engem nem a leghíresebbek érdekelnek, hanem azok akiket emberi értékeik miatt lehet igazán szeretni. Meg elkezdődött az érdeklődésem a pasik iránt, igaz, nagyon megválogatom őket. . Végül kibontakozott az a nagy humorérzékem, és könnyű megnevettetni.

Semmi extra. Hogy egyre jobban kijövök a tőlem jóval idősebbekkel és hogy a kortársaimat (tisztelet a kivételnek) eléggé rühellem. (De ez a mai napig is kb. nagyjából így van.) Illetve feltűnt, hogy milyen gyorsan telik az idő és hogy az élet bizony nem habostorta és addig jó, amíg az ember gyerek...

A szokásos testi változások...Ilyenek hogy megszerettem egy zenét,ennek semmi köze a tinikorhoz. Konkrétan a tinikorhoz aminek köze van az természetes változás. Ami változott bennem az az hogy már érdekelnek a pasik,érdekel a divat. De semmi extra.

Leszoktam a magyar és az angol zenéről, és teljesen ráálltam a latinra. Hát nem tudom, hogy ez összefüggésben van-e a serdülőkorral, szerintem igen, mert akkor alakul ki az ember valódi ízlése és személyisége. Meg ugye természetesen elkezdtek érdekelni a csajok, és rájöttem, hogy mitől nőies egy nő.

Szerintem az, hoyg a zenét emgszeretjük vagy más lesz a zenei ízlésünk az totál ehehz tartozik meg, hogy megszeretjük a sztárokat és kialakul a saját divatunk, ízlésünk stb. Legalábbis én ezeket észrevettem

Hosszú volt az út, míg megtaláltam a saját stílusomat.
Iszonyat rosszcsont gyerek voltam (popzene imádattal), azután átmentem rockerbe (mindenféle ordítozós zene - ZP időszak), utána kicsit lenyugodtam és átálltam a lazulós zenékre. Főleg r&b és hasonlók (táncos időszak). Utána mindezt összekevertem, az eredmény pedig már 3 éve: nyugis csaj, kisebb nagyobb kirohanásokkal, aki majdnem mindenféle zenét meg tud hallgatni, ha jó és már nem csak fekete, pasis cuccokban jár, hanem tud nőies is lenni.
Úgy gondolom nincs annál fontosabb, hogy kialakítsuk az egyéni stílusunkat és 18 évesen többnyire benőjön a fejünk lágya.

hát én pont most vagyok benne "ebben" és örülök,hogy van egy ilyen topic
hát sokkal önzőbb vagyok, de sokkal többet nevetek
sajnos néha nem adom meg az anyuámnak azt a tiszteletet,amit megérdemel,és persze sokkal több barátom lett

Engem el kezdett érdekelni a zene!Sokkal jobban,mint régebben.

Egyértelműen ami a legnagyobb változás, hogy kinőttem a disney sztárokból, és inkább a sport téma felé húz a szívem... elkezdtem focizni is, biciklizni.Hidegen hagynak azok a sztárok, akiket mindenki imád, had ne mondjak példát... Sokkal szókimondóbb lettem, és már kertelés nélkül elmondom a véleményem.A stílusom pedig egyértelműen a sportos, kényelmes lett.Suliban is inkább egy farmert vettem fel, valami irtó kényelmes felsővel. :) Nagyjából ennyi.

Régen rá voltam kattanva a mesékre, most már egyetlenegyet sem tudnék megnézni. Régen gyűlöltem a focit és a forma 1-et, most meg már nem tudok nélkülük élni. Régen gyűlöltem a metál zenét, most meg már nagyon gyakran hallgatom. Azt hiszem ezek a legfontosabbak.

A zenei ízlésem megmaradt. Ma is szeretem az ABBA-t, a Genesist, a Gipsy Kingset, a Queent, sőt, kapaszkodjatok meg, a Modern Talkingot, a latin zenét, a Countryt..Legfeljebb az előadói paletta bővült.
Ma is farmer mániás vagyok. Viszont tini ként megőrűltem a harisnyacsizmáért(akkor az volt a menő) Ma már el sem tudom képzelni, hogy akkor miért tetszett Általános iskolásként hetekig könyörögtem a szüleimnek egy diplomatatáskáért. Annyira vigyáztam rá, hogy két "dipó"-val kijártam az összes iskolámat. Kisiskolát, közép- és fősulit. 14 évesen imádtam Han Solót, ma Harrison Ford az egyik kedvenc szinészem.
A legtöbb, régen szeretett filmet ma is imádom, de van egy pár, amit gyerekként imádtam, ma hátast dobok tőle.
A gyermekkoromban olvasott könyveimet néha ma is előveszem, persze azóta komolyabb témájú könyveket is forgatok. Kis lány koromban alig vártam, hogy megtanuljak olvasni. Szerintem nem sok ember van, aki nálam könnyebben tanulta meg a betűket. Azóta falom a könyveket. A mai napig gyűjtöm a plüss állatokat. Szeretem a Walt Disney rajzfilmeket.( A nagy mamám 73 évesen is rajongott a rajzfilmekért, úgy hogy ez genetikai örökség.)
Ergó:Lélekben ma is tini vagyok.

Régen nem voltam valami nagy zenés, de most már szintem mindég hallgatok valamit Utáltam a rock zenét, ami mostanra már kedvencemmé vált. Nem voltak kedvenc sztárjaim sem, ami szintén megváltozott. Az öltözködési stílusom is teljesen más lett, mert régen fel nem húztam volna szoknyát. Ráadásul mostanában szinte csak farmert hordok, és megszerettem a kiegészítőket is. Nyitottabb lettem, és több barátom is lett.

először is az öltözködés; másodszor a haj (lilától a narancsig xD) no meg megtaláltam azt a zenei stílust amit nagyon remélek hogy nem növök ki régebben csak ilyen "legjobb barátnőm" volt most megy egy hatalmas baráti társaságban vagyok

Én nem rég kezdtem el ebben a korszakba lépni, és most úgy gondolom hogy jobb néha kicsit egyedül lenni (:

Már bőven benne vagyok ebben korban
És én is teljesen rákatattam a zenére hát a hobbim az nem változott,annyi változás történt,hogy elkezdtem foglalkozni a sztárokkal,régebben pedig egyáltalán nem voltak kedvenceim,most meg tessék...

Velem sok minden megváltozott.Pl.: mostanában nem vagyok annyira dedós! a felnőttekkel jobban elvagyok, pedig régebben nem szerettem velük beszélni.
a zenei stílusom is jócskán megváltozott régen csak azt hallgattam amit anya, de most már azokat utálom.
most a legjobb számomra a latin, mert a legjobb énekes nőmet hallgatom!
még az öltözködésem is megváltozott, már jobban szeretek csinos lenni, nem úgy mint régen, hogy jó volt az utcára a melegítő is, de már nem!
ja és az unoka tesóm szerint már túlzásba viszem, mert amikor meglátok egy jóképű csávót akkor rendesen megnézem.
de gondolom mással is valahogy így van.

Önállósság és rohanás.
Na én így tudnám összefoglalni,amit észrevettemm magamon. Amióta beléptem az úgynevezett tinikorba, rengeteget vagyok egyedül, magam intézem az ügyeim. Ebből sajna az fakadt, hogy nem szeretek esegítséget kérni/elfogadni. Erről tudna mesélni Csilla 19 ! Na meg hirtelen rengetek dolgom lett, csak kapkodtam a fejem : kutyus, tanulás, barátok, pályázatok és mi egy más ! Régen ezt utáltam, de mostmár élvezem és örülök, hogy pörög az élet

Gyorsabban kellett megkomolyodnom és felnőnöm mint kortársaimnak, teljesen önálló vagyok, amit nem bánok, csak az idáig vezető úton változtatnék...

Hát mint majdnem mindenki engem is elkezdett érdekelni a zene..
ugyanúgy a divat,az öltözködés.. jah
aztán én is sokkal önzőbb vagyok.. bár ezt úgyis kifogom nőni:D
régen imádtam a meséket.. most pedig már kezdek arról is leszokni..
mostanában én is szeretek egyedül lenni.. régen mindig kerestem a társaságot.. barátnőimet családomat... viszont most teljesen jól érzem magam egyedül iss.
Nálam ezek.