Stephenie Meyer nem hitte, hogy rajta kívül bárkit is érdekelni fog az Alkonyat

Az első Alkonyat-film megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából válaszolgatott a rajongók kérdéseire a történet díjnyertes írónője.
A teljes cikkhez kattints ide!

A film is és a könyv is csak Bella szenvedéséből állt, mégis egy időben teljesen elkapott engem is az Alkonyat-láz. Jacob párti voltam, talán ezért sem szerettem úgy igazán a filmeket és ezért éreztem kínzásnak a könyvek elolvasását. Amíg a második rész Jacob miatt a kedvenc Alkonyat filmem, addig a második könyv annyira borzasztóan unalmas és vontatott volt, hogy nem is olvastam tovább a könyvsorozatot.

Régen nekem is volt egy nagy Alkonyat - korszakom (aztán meg egy olyan korszakom, amikor ezt letagadtam). Megjelenésük idején faltam mind a négy könyvet, valamint a Bree Tannerről szóló történetet is, és a filmeket is eléggé szerettem (na meg a paródiát is ). Az első két filmet a mai napig szívesen nézem, a többit legfeljebb a nosztalgia kedvéért, a könyvekről viszont inkább nem nyilatkozom; jó ideje nem nyitottam már ki őket, lehet a mai eszemmel már csak idegesítene

Már egy ideje kiábrándultam az Alkonyatból, de ezzel a kijelentéssel Stephenie személyéből is. Hogyan mondhatja azt ekkora siker után, hogy nem is számított rá, hogy bárki kíváncsi lesz a történetére? Aki ennyire nem ismeri fel a saját munkájában rejlő értéket, aki ennyire nem hisz a saját álmaiban, az egyszerűen nem érdemli meg, hogy ekkora hírnévre tegyen szert. Minek szeressék mások, amit csinál, ha még ő sem találja elég érdemesnek rá? Ez a felfogás annyira szánalmas.

Milliószor láttam a filmeket és bár nem egy mestermű, nagyon szerettem és akár ma is megnézném őket.

Az első film még tetszett, az Újhold-tól kezdve azonban csökkent az érdeklőkédesem a széria iránt. A könyvek tekintetében pedig már az első is szenvedés volt, így nem éreztem késztetést a folytatásra.
Az írónő ezen kijelentése engem is meglepett. Végül akkor hogy került el a kiadóhoz egyáltalán? Ha azt gondolta, hogy senkit se fog érdekelni az irománya, miért küldte el? Ha én egyszer írásra adnám a fejem, biztos addig alakítgatnám, ameddig nem érzem rá érdemesnek, nem bíznék abban az írásban annyira, hogy elküldjem szakértői szemek elé.