Ma éppen mivel van tele a tököd?

Mért kell mindenkinek folyton kombinálnia?! Soha nem értettem.. Jelen esetben tesóm volt barátjával nagyon jóba vagyok. Szinte a legjobb barátom, ha lenne nálam olyan rang, hogy legjobb. Szóval megbízom benne, és úgy tekintek rá mint a bátyjámra. De tesóm fantasztikus ötlete az volt, hogy mi össze fogunk jönni. Csak számomra létezik fiú-lány barátság?! A legtöbb haverom, és bizalmasom hím nemű. Soha nem jöttem ki a mai lányokkal, ha volt is ilyen bizalmas barátnőm, az több évvel idősebb volt nálam. Alapjáraton írtózom a legtöbb lánytól, mert az vagy plázamacska, vagy csak megbízhatatlan, persze vannak kivételek. Nem is nagyon barátkozom nőstényekkel, bár most talán kivételt képez egy-két tag itt az oldalon, de ő is a "fémesebb" stílusból valók. Szóval nem tudom még mindig felfogni, mért nem lehet elhinni hogy csak barátság van két ellenkező nemű ember között, mért kell rögtön mutogatni, meg sz*rt keverni, hogy biztos összejönnek. Már eleve gusztustalan lenne, ha összejönnék a tesóm volt palijával, aki még nem közömbös számára. A ribiknél van ilyen, nálam nincs.

Azzal, hogy az új osztálytársam (lengyel) tegnap egész matekórán azt mondogatta, hogy "kaczka"..

A szüleimmel. Ismét leléptek otthonról, apám haverjaival. Múlt hétvégén sem voltak otthon, és jó, megértem, hogy az elmúlt 16 évben aligha voltak külön nyaralni, de akkoris.. Hiába vagyunk a nagyszüleinknél, nagyon rossz ez így. Mamám sincs otthon, mert a barátnőivel tárgyal, úgyhogy egyedül vagyunk a papával, aki meg alszik.. Előbb még a villany is elment, öcsém itt sipítozik mellettem, behozott nyolc gyertyát, majd éhenhal, és bömbölteti a rádiót. Szétmegy a fejem, és már nagyon nem bírom. Tanulnom is kéne, de hogy.? Jah, és az öcsémnek is kell segítenem a leckében. Anyuék mindig a legrosszabb pillanatban lépnek le otthonról..

Az undok emberekkel.

Még egy hónapja sincs, hogy osztoznunk kell a húgommal a szobámon, de már most az agyf-sz kerülget tőle. Éppen zenét hallgatok fejhallgatóval, és ilyenkor utálom, ha beszélnek hozzám, és ezt mindenki tényként kezeli, csak a húgom nem. Kitartóan magyaráz nekem, hogy melyik srác tetszik neki. De nem is ez a baj, mert sokszor dumálok vele ilyen témákról, csak nem bírja kivárni az a négy percet, amíg lemegy a dal. A szobám falára kis barbis matricákat ragasztgatott, amiket nem merek leszedni, mert viszik magukkal a festéket, és undorító lesz a tavaly festett szobám. Leszedte a hatalmas kézzel festett Guns N' Roses logómat, és a helyére egy Little Mix posztert tett. Most minden reggel, ahogy felülök az ágyban, Perrie (vagy nem is tudom ki) orrát kell látnom először, nem pedig a Guns N' Rosest. A számítógépemet olyan mértékben kisajátította, hogy nem enged engem ide (most csak azért vagyok itt, mert elment zuhanyozni). Szegény gitáromat is nyúzza, és inkább nem részletezném, hogy milyen érzések keringtek bennem, mikor valahogy elszakított pár húrt rajta. Az előbb pedig úgy ráugrott az ágyamra, hogy esküszöm a zongorámra, azt hittem le fog szakadni. Ezenkívül rendszeresen leállítatja velem a Led Zeppelin albumokat, mert neki éppen Katy Perryt van kedve feltenni a zenelejátszóba, ami össze ven kötve a szobám sarkain lévő hangszórókkal, úgyhogy mindenhol hallatszik, hogy káliforniágörlz Ja és annak külön örültem, hogy behozta a kétszáz darab hatalmas plüss állatát, mert ez így nekem asztmásan pont megfelel. Eddig tökéletesen elvoltam a Giduskával, a pici plüssbáránykámmal, de ahogy hirtelen mindenhol műszőr meg műtoll lett, azóta gyakorlatilag fuldoklok.

Hát gyerekek, engem ez az időjárás készít ki, de irdatlanul. Nem tudom, hogy ki felé milyen idő van, de nálam - ilyen madárlátta kis szutyok városban -, valami pocsék az időjárás. Tegnap éjszaka erőteljesen villámlott, esett valami esőféle, ami megjegyzem kábé fél bögre víznek felel meg. Mellette hol kisüt a nap, hol elbújik, hol jó idő van, hol sz*rakszik. Nem igazán tudom eldönteni még azt sem, hogy melegem van vagy fázok, annyira változékony az időjárás. Tegnap délután, amikor sétáltam a páromhoz, még pulcsiban is melegem volt, hazafele este meg eléggé fáztam. Péntek reggel óta gyötör a migrénes fejgörcs és az Istenért, de egyik fájdalomcsillapító sem hajlandó kivenni. A Cataflam még úgy, ahogy segít, de az is csak elviselhetővé teszi a pokoli kínt. Gondolom, akinek volt már része hihetetlen erős jó kis hányingerrel, illetve szédüléssel járó fejfájásban, az tudja mire gondolok. Reggel nyolckor úgy ébredtem fel, mint akit erőteljesen fejbe vágtak egy kalapáccsal (még a végén májlikának kell szólni, hogy nyalogatás helyett a fejemet verje szét azzal). Kapásból éhgyomorra két szem Cataflammal indítottam, ami nem csak a szedett gyógyszerek miatt tilos nekem, de alapból nem tesz jót, mivel a diklofenák (Cataflam hatóanyaga) jó kis gyomorlyukasztó hatású. Mégis képtelen voltam akár csak egy szem kekszet lenyomni a torkomon, annyira sz*rul voltam. Aztán visszafeküdtem, nagy nehezen el is aludtam, délelőtt keltem fel, de így sem mondanám magamat valami hú, de fittnek. Régebben is megéreztem az időjárás változást, ám nem ennyire. Gyermekgyógyászatot kéne tanulnom, ezzel is kivan már a hózsákom, mert úgy érzem a rengeteg latin kifejezés mellett (pölö - bronchopulmonalis dysplasia vagy a kedvencem, indirect hyperbilirubineamia), hogy UFO nyelven kell megtanulnom. Ennyi erővel már orvosira is járhatnék, hisz a szemfehérjét sem írhatom le dogában, hogy szemfehérje, hanem úgy, hogy sclera. Kissé idegesítő.

Na, akkor nem csak én voltam így tegnap. Nálunk is villámlott meg dörgött, illetve szakadt az eső este, amivel nekem őszintén nincs bajom, szeretem a vihart, de én egész álló nap olyan rosszul voltam, hogy elmondani nem tudom. Be is dőltem olyan délután 2 körül az ágyba, nem bírtam, el is aludtam. Na mire felébredtem szimplán úgy éreztem, hogy körülbelül jöttek vagy százan, és cintányérokkal, vagy nem is tudom mikkel szétütögették a fejemet, és ez ment estig. Nagyon fájt a fejem. Még a MaxFaktorra se tudtam annyira figyelni, majdnem szétrepedt a fejem. De tényleg. Na persze, nem akarok itt rinyálni, de szerintem nekem ennyire még életembe nem fájt a fejem, meg úgy ám-blokk semmim...

Anyu barátja már megint itt tanyázik nálunk, ami még hagyján, de ma arra kell átmennem a nappaliba, hogy az a vadbarom, odaadta neki a bőrlabdámat játszani. Amit még én csináltam tavaly, és hát nem egy öt perces munka volt. Nem értem, hogy egyébként minek nyúlkál más cuccához... De persze elvenni már nem meri tőle. Még szerencse, hogy rám hallgat és amint megindultam felé kiköpte és lapított mint a nyúl. Mert egyébként a kutyám tudja, hogy nem szabad neki azzal játszani, simán elérné a polcról, de idáig eszébe nem jutott levenni.

A "drága" barátaimmal... Írok az egyiknek, hogy szia, nem válaszol, később megint megnézem, írja, hogy látta, de nem válaszolna... A másiknak is írok, Ő még csak meg se nézte... A harmadikról pedig ne is beszéljünk, csütörtök óta képtelen válaszolni, vagy megnézni :/ Szeretem Őket, de ilyenkor nem értem Őket... Ez sz*r érzés

Az egyik "barátnőmmel". Nem a legeslegjobb szuperlegjobb barátom, de akkor is.. felrak egy képet, amit a mobiljáról fényképezett és a monitor meg a skype egy részlete van rajta, és írom neki: "bocs hogy osztom az észt, de ezt nem lehetett volna print screennel? utána meg kivághattad volna painttel " (ezt kimásoltam így ahogy van) És utána elkezd nekem hisztizni, hogy mégis hogy képzelem, hogy ezt oda mertem írni, meg hogy mit szólok bele, meg hogy fogjam már magam kussba meg még pár obszcén szó, amiért kitiltanának. Miért nem lehet felfogni, hogy ezzel csak segíteni akartam???

Azzal, hogy holnap írunk történelemből.

Ma írtam egy cikket és már a rajongók "össze vissza beszélnek"... A cikkben le van írva,hogy nem ér véget a banda,csak nyáron pár kedves ellen rajongó azt híresztelte és most úgy állítják be,hogy vége van,mert az egyik szólókarrierbe kezd (Kendall Schmidt-os cikkem).Na meg pár tag úgymond "okoskodik",mikor véget ért a BTR sorozat már azután gondolkodott,hogy szólókarrierbe fog részt venni,de nem fogja ott hagyni a bandát.Na meg a Face-n a BTR magyar csoportba -.- Ott is... "ez h*lyeség,nem igaz"
A másik... az egyik fiú osztálytársamból van elegem.Lehet,hogy tetszem neki,de én nem "szimpatizálok vele".Pénteken utolsó órában (5. órában volt) mondja,hogy ennyiért mit csinálok és a kezében kb 300Ft volt.Mi vagyok én?K-betűs ember?Hát nem... Nem is öltözködök úgy mint néhány lány és nem is viselkedek úgy

A részegekkel. Irtózom tőlük, főleg, ha egy volt osztálytársnőm az.

A szüleimmel. Nem szoktam az a fajta ember lenni, aki mindenkinek elmesél mindent, de most már muszáj kiírni magamból.. Nagyjából 6 éve váltak el, elég gusztustalan módon. Azóta apum házasságábból lett egy féltesóm, aki most 2 éves. Talán az ő születése óta normalizálódott a kapcsolatom apummal. De amiből már nagyon elegem van, az az hogy úgy viselkednek mint az óvodások. Nem beszélnek egymással, de még csak arról sem, hogy mikor megyünk apához,maximum egy emailben. Nem tudnak meglenni egy helyen, mert valamelyikük biztos elmegy, és akkor hallgathatom vagy az egyik, vagy a másik hülyeségét. Nem tudom felfogni miért nem lehet felnőttek módjára kezelni ezt a helyzetet.. Arról már nem is merek álmodozni, hogy a ballagásomon úgy nézzünk ki mint egy normális család..

Angolban általában 2 hétig vesszük a tananyagot, aztán írunk a szavakból. Igen ám, de holnap elvileg az egyik osztálytársam Power Point-os bemutatót fog csinálni és a tanár sem mondta, hogy írunk. Most nem tudom, hogy tanuljak e vagy sem. Mert nem egy órás feladat megtanulni azt a közel 4 oldal szót. Az osztálytársaim meg persze nem tudnak visszaírni... Azt a srácot kivéve, aki nem volt múlt héten, emiatt nem is tudhatja a választ. De legalább Ő visszaírt.

Van olyan,hogy elmozdul az állkapocs? Mert én úgy érzem,hogy igen. Már több,mint 1 hete iszonyatosan fáj,ma inkább nem is eszek,mert mikor becsukom a szám majd bepisilek a fájdalomtól.
Bal oldalt kissé be van esve az arcom,jobb oldalt meg be van dagadva. Én ezt már nem bírom,nem is tudom,hogy mozdult el vagy valami.

Azzal,hogy az embereknek nincs képzelőereje.Nem régen csináltam meg a profilomat,és mit ad Isten pár perce találkoztam egy majdnem ugyanolyannal.Annyira imádom ezt.

Az elvakult 1D fanokkal.

Most éppen,az osztálytársaimmal akik minden összekombinálnak mindennel,pl.Ha valamimet beütöttem és azt mondom,a aú,akkor már rögtön ugornak hogy mit mondtam.

azzal a "fiúval" aki engem lekislányozott. elvileg utálja Justint de mégis cikkeket ír róla..