magyar tanárommal. ma adja ki a beadandómat, amit már láttam az e-naplóban, hogy négyes. ránézek a lapra, rajta van az ötösöm, mellette a nyíl, "egy jegy levonás a névtelenségért". mondom ez mi a f*szom, nem érdekelt, ki ő leálltam vele kiabálni, én még én vagyok a szar azért, mert ő kitalálta, hogy amit eddig nyomtattam, le kell írnom kézzel, ezért mire 40 perc körmölés után majd lerohadt a kezem, nem volt eszembe, hogy felírjam a rohadt nevem? oké, fogjuk rá lecsillapodtam, kitalálta, hogy nem számít, hogy utoljára általánosban volt ilyen, ő most olvasás szintfelmérőt fog tartani.
barátnőm belebakizott, röhögőgörcsöt kaptunk, felszólít utána engem is. elkezdem olvasni, de nevetnem kellett, erre ismételten leáll velem kiabálni, hogy szedjem össze magam, vagy egyest ad? érdekes, barátnőmnek a sokkal tovább tartó és hangosabb vihogására annyit reagált, hogy a komolytalansága miatt csak négyes, pedig ő hibázott is.
kezdem rohadtul unni, hogy ez az ember szándékosan lerontja a jegyeimet, annak ellenére, hogy tudja, hogy az irodalom - volt - az életem, illetve a színművészetire készülök - azaz készültem, neki hála már ez a szenvedélyem is kihalóban van -, tavaly megmondta, hogy mindketten tudjuk, hogy ötös lesz az érettségim magyarból, úgyhogy hagyjam békén és ne mocskolgassam a tanároknak, de azért ugyanúgy kettesre zárt le, és az általa lehúzott 2,6-os átlagommra nem hagyta, hogy feleljek mert nem tudtam, hogy megtartja az egyik óráját, és a fél osztályommal együtt haza mertem jönni, ezért így büntetett. hát gratulálok neki, csodálatos pedagógus, csak pedagógia szakosként rohadtul nem értem, ez az ember hogy a halálba taníthat már vagy harminc éve, mikor elméletben pártatlannak kellene lenni, az osztályozásnál nem befolyásolhatná semmi féle szimpátia/antipátia, és minden erővel azon kellene lennie, hogy műveljen minket, illetve erkölcsi példát mutasson nekünk...