Mit gondolsz azokról, akik elítélnek a zenei ízlésed alapján?

Az egyik ismerősöm pont ilyen..leszólja a zenei stílusom, az öltözködésem és úgy kb mindent amit lehet. De nem érdekel a véleménye, az én életem, de lehet velem van a baj, hogy nem akarok OneDirection-t meg Selenát hallgatni.

Hogy mehetnek ahova kell

Sosem érdekeltek. Ha valakinek az okoz élvezetet, hogy leszóljon azért, mert XY a kedvencem, akkor egészségére, ez legyen élete legnagyobb öröme.

Hogy menjenek a :::::::
Mivel elég kemény rocker vagyok, az utcán, meg felületes ismertségben hajlamosak leszólni, de nem igazán érdekelnek, ha nekik ettől tartalmasabb, jobb lesz a életük....
Bár a kedvencem egy öreg hölgy volt (na nem, az egy öreg nyanya volt). Buszon utazom, felszáll az ominózus nyanya, állok föl, adnám át a helyem, motyogom tiszteletteljesen "tessékleülni", erre ő el kezd vernyogni, hogy hagyjam őt békén, és hogy mégis mit képzelek....Erre már hangosan mondtam "nem kényszer a tortaevés" aztán visszaültem, mert azért mindennek van határa...
A buszon meg ott röhögött mindenki

Elfogadom, hogy minden ember különböző és a zenei ízlésük is más, de kérlek, senki ne hangoztassa már a zenéimre, hogy trék, nekem ez tetszik, így kell elfogadni^-^
Egyébként igen, nagy kpopert """tisztelhetnek""" személyemben, amit szeretek is maxon üvöltetni a telefonomból.

Azt, hogy ízlések és pofonok, nem mindenki ugyan olyan zenéket hallgat, de nehogy már az alapján ítéljék meg a személyiségem, a jellemem, vagy azt, hogy jó fej vagyok-e, hogy milyen zenét hallgatok.

Hát, valami olyasmit, hogy jáájdehülyékvagytok, meg el szoktam őket küldeni melegebb éghajlatra (ha szerencséjük van, csak magamban, ha nincs... háthkmhm volt már egy-két tömegverekedés ). Régen rettenetesen zavartak, olyan dührohamaim voltak... Már korántsem izgat annyira.

p.s. egyébként meg általában azt hiszik, eltévedtem az időben, úgy öltözöm, mint aki egyenesen egy '84-es Metallica-koncertről szabadult, de előtte rendesen leitatták, majd kilökték az országútra

Engem még nem ért atrocitás a legtöbb cuccot, amit hallgatok, a környezetemben nem ismerik. *szomorú zene*
Zenei ízlés alapján elítélni, ezt most elképzeltem, ez milyen már?
Ha mégis szembetalálkoznék egy ilyesmi emberkével, azon felül, hogy néznék nagyokat, kíváncsi lennék, milyen következtetést vonna le a zenéim alapján :'D

engem már csak így mutatnak be "ő itt Zsen, aki a hörgős, kiabálós zenét szereti..."
tulajdonképpen nem nagyon szóltak be, VISZONT, foggal-körömmel védem az általam kedvelt zenekarokat, előadókat.

"B*tch, pls. Sajnállak. Nem lehet valami jó ízlésed."
Igazából szerintem, aki tényleg a barátnõd/barátod az sosem szólja le a zenei ízlésed, legfeljebb csak hülyéskedik vele. Amúgy az enyémet nem nagyon szokták leszólni, mivel teljesen elfogadnak olyannak, amilyen vagyok, ahogy én is õket. Viszont, ha a kedvenc elõadómat szólja le bárki, akár egy ismeretlen ember, na akkor... Az ilyenre nagyon érzékeny vagyok.

Nem ítéltek még el a zenei stílusom miatt, csupán az egyik barátomtól kaptam olyan megjegyzést, hogy mi ez a sok ismeretlen szám a telefonomon. Ebből is látszik, hogy nem vagyok oda az agyonjátszott, tucat popzenéért, de senkit nem szólnék meg, ha valaki azt szereti. Ha pedig valaki ez alapján ítélkezik, azt csak sajnálni tudom, ugyanis mindenki más az ízlése, és ez a jó.

Nekem mindig is vegyes volt - és az most is - a zenei ízlésem. Hallgatok popot, rockot, nu-metált, rappet, de néha napján a diszkós műanyag zenék egyike belekerül a lejátszási listámba - gondolok itt Guettára vagy Avicii-re. Soha sem tudtam beskatulyázni magamat egy-egy zenei műfajba, ugyanis kedvtől és hangulattól is függ, hogy éppen mit hallgatok. Munkába menet mindig Skilletet hallgattam, az meg ugye keresztény rock, de 12 óra után volt, hogy csak Enyát hallgattam, annyira fáradt voltam és nem mellesleg jól esett egy kis lágy élvezhető zene. Ettől függetlenül volt egy kis rock és egy kis rap korszakom még kamasz koromban, de nem festettem feketére a hajamat, nem voltak szegecses kiegészítőim és nem jártam hót feketébe. Szerintem a szüleim nem is engedték volna, most, hogy így belegondolok. Nem hallottam senkitől azt sem, hogy "zajt" hallgatok, pedig kifejezetten szerettem egykoron a Metallicát, a Linkin Parkot, sőt volt, hogy Black Sabbath diszkográfiájából is kiműveltem magamat. Szerintem az olyanokat éri atrocitás, akik úgy is öltözködnek és mutatják a világ felé, hogy rockerek, punkok stb. A teljesen átlagos öltözködési stílusommal és szőke hajammal meg nem mondta senki sem, hogy terítékre kerül nálam néha pl. a heavy metál. Pluszban én aztán nem erőltettem rá senkire sem, hiszen az én dolgom, hogy most mit hallgatok telefonon füldugesz által, vagy éppen otthon a saját szobámban. Nemrég tudtam meg, hogy egy másik leány ismerősöm hatalmas Skillet rajongó - együtt sajnáltuk magunkat a pár évvel ezelőtti Nickelback koncert miatt, ahol is az előzenekar a Skillet volt, de egyikünknek sem sikerült eljutnia. Egyébként párom is abszolút rockernek vallja magát, és bár mostanában inkább punkot hallgat, de volt olyan, hogy előkerült mindenféle - nekem már sajnos élvezhetetlen - hörgős metál is, és róla sem mondanád meg külső szemlélőként, hogy aztán ő olyat hallgat. Ha valakinek elmondja nem ítélik el, nem szólnak be neki, hiszen ez az ő dolga, hogy mit hallgat. Mint ahogyan pár sorral feljebb is írtam, ilyesmi sokkal inkább azokat éri, akik acélbetétes bakancsban, talpig feketében és szegecses kiegészítőkben sétafikálnak.

Azt, hogy az emberekben épp az a jó, hogy mind különbözőek vagyunk! Mind az öltözködési stílusunkban, mind a zenei stílusunkban. Ha valami nem tetszik az illetőnek azt nem kell hallgatnia!

Nagyon nem érdekel, már egyszer beszóltak, de egyik fülemen be a másikon ki.

Én azért ítélem el őket, mert elítélnek azért, mert nem játszom meg magamat és önmagam vagyok. Azt hallgatok, amihez kedvem van. Legalább ebbe ne szóljon bele senki. Engem a rasszisták szoktak elítélni, mert ugye ázsiai zene. Egyeseknek Ázsia csak egy országból áll: Kínából. Mindenki kínai számukra, aki azon a földrészen él. Ez elég nagy tudatlanságra utal. Meg ez a 'csingcsángcsung' nyelv, csíkszeműek, kicsi kínaiak. Úgy megverném őket. :s :3 De az erőszak nem segít, szóval néha úgy beszólok csak, hogy egy darabig nem szól be a zene miatt. Ha én nem szoktam olyyyyan gyakran idegelni másokat azért, mert JB-t, 1D-t és Miley Cyrus-t hallgatnak, akkor ők se tegyék. Magamban tartom.

Itt jön elő kedvenc tengeri élőlényem; a b*szokrája.
Csupán a személy szellemi képességein múlik, hogyan viszonyul a környezetében megbúvó egyes szubkultúrákat módfelett kedvelő egyének stílusához/ízléséhez. Emlékszem, régebben mennyi megszólást kaptam a Nirvana, illetve a Sex Pistols iránti szeretetem miatt többek között, de most őszintén; ki emberfiának van joga emiatt elítélni engem emiatt, beleszólni az ízlésembe? Menjen bugyiba csurizni, miszerint Őt milyen kivételes ízléssel áldotta meg a sors, ne az enyémen köszörülje a nyelvét.
Egyébként ez a téma legalább akkora kedvencem, mint a "szűzkoszorú a fejeden van; ergo Te már rögtön hippi vagy"-féle kérdéskör, mely szerint pusztán akkor tartozol egy bizonyos szubkultúrához, ha a "vizuális típusokra" is gondolsz; teszem azt; punk vagy pölö'? Nem-nem, barátom, amíg a kilós láncfux nincs a nyakadban, csak egy béna p*raszt vagy, aki el is hiszi magáról, mi módon a punkok teljes értékű punkok lehetnek láncok + extrém frizura nélkül. Pfff...

Nem igazán érdekel.
Sokszor szólják meg a kedvenceimet, hogy "Jézusom, hogy néz ez ki?" és ha meghallják a zenét, azt hiszik, hogy valami szekta tagja vagyok ( ) A szüleim viszont kezdik megszokni. Ez egy jó dolog, csak egy év kellet hozzá. Mondjuk azért nem ajánlatos megmutatni nekik a dalokat, amiket hallgatok (Pedig nem is olyan kemény zenét hallgatok) mert párszor már megfordult a fejükben a pszichológus. Mondjuk az más okok miatt is volt. Na, mindegy. Szóval nem foglalkozom velük. Szerintem az én dolgom, hogy mit hallgatok, és mi tetszik nekem.

Még mindig emlékszem, hogy kábé 3 évvel ezelőtt épp zenét hallgattam az osztályban és megkértek, hogy vegyem ki a füles hadd hallgassanak bele a zenébe amit hallgatok, hozzáteszem már akkor is csak fekete ruháim voltak és épp acélbetétes bakancsban voltam emellett pont a Motionless In White - Abigail című száma ment, sosem felejtem el mennyire megvolt botránkozva az osztály 90%-a de már akkor is úgy voltam vele, hogy kinek mi és ha esetleg obszcén módon elkezdenek szemétkedni ott van nekem a hű társam az acélbetétes bakancs (vicc ).
MINDENESETRE aki folyton beszólogat és azt mondja h*lye aki nem miszter buktát hallgat vagy dzsásztin bibit tudatlan id*óta és nem érdemes velük vitatkozni. c:

Pár éve ért verbális atrocitás az utcán bandás póló(k) és egyéb miatt. (hiányt szenvedhettek aznap abban a városban empátiából, hihi) De a legjobb mégis az volt, mikor egy néni a jobbról a bal oldalára terelte át az unokáját, nehogy véletlenül érintse az aurámat. Amúgy meg érdekli a fekete halált. Ha valaki olyan intelligens, hogy ilyen alapon ítél meg, akkor váljék egészségére.