Könyves idézetek

Mivel elég sokan szeretünk olvasni, azt hiszem egy ilyen topikra is szükség lesz. Én legalábbis nagyon szeretem a könyves idézeteket.

Ha lehet írjátok oda a könyv címét, a szerzőt és ha gondoljátok azt, aki mondta.



"Ha egy srác felvonul és egyből bű meg báj, akkor az csak vakolat. Valami mindig van alatta."
(Vee - Becca Fiztpatrick: Vihar előtt)

"Az emberek annyit szöszmötölnek, köntörfalaznak, mindenfélét csinálnak, csak éppen azt nem, amire igazán vágyakoznak!"
(Kellan Black - Benina: Bíborhajú 3. - a Boszorka városa)

"Az élet nehéz és csak az maradhat életben, aki harcol. Csak az képes harcolni, aki megtapasztalta a szenvedést!"
(Victoria Cat - Benina: Bíborhajú 3 - a Boszorka városa)

"Akármilyen színű, formájú vagy mintájú ernyő rejti is el, a fény a lámpa belsejében mindig ugyanolyan marad. Te vagy a láng!"

"Az embernek mindig óvatosan kell bánnia a könyvekkel, meg azzal, ami bennük van. (...) A szavak képesek megváltoztatni bennünket."

"Néha... nehéz megismerni a világot a maga igaz valójában. Nehéz látni a valóságot. (...) A legtöbb embernek sosem sikerül. Talán el sem viselnék."

( Cassandra Clare- Az Angyal)

Leborulok előtted a topik megalkotásáért. Megpróbálom a nagy kedvenceimet összeszedni, de szinte képtelenség, mert Molyra csak 156 kedvencet vittem fel.

"– Állok rendelkezésére az úrnak… Mivel szolgálhatok?
– A társával szeretnék beszélni.
– Miféle társammal?
– Az üzlettársával.
– Nekem nincs társam.
– Nincs?
– Nincs.
– De hiszen az van a cégtáblára írva, hogy "A két majomhoz"… Ez nem más, mint a közönség félrevezetése!" Alexandre Dumas: Emlékeim

"Tanító úr, én becsszavamra tudtam, mi a szex, de elfelejtettem." Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát

"A szintetizátor mellől éles sikoly hallatszott. Mint utóbb kiderült, nem Enrique Iglesiastól, hanem Grandmére-től származott." Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 2.

"A sötétség nagylelkű, türelmes, mindig győz….
Ám erejének szívében ott lakozik a gyengesége:
egyetlen magányos gyertya elegendő, hogy elűzze őt.

A szeretet pedig több egy magányos gyertyánál.
A szeretet képes lángra lobbantani a csillagokat…" Matthew Stover: Star wars 3. - A Sith-ek bosszúja

Ha valaki tudja rá a választ, kérem árulja el!

,,Én, tudod, New Yorkban lakom, és arra a tóra gondoltam a Central Parkban. Hogy vajon befagy-e, mire hazamegyek, és ha igen, akkor hol lesznek a kacsák. Képzeld, azon spekuláltam, hova mennek a kacsák, ha befagy a tó. Jön egy tag valami kocsival, és elviszi őket az állatkertbe, vagy mi? Vagy egyszerűen elrepülnek?"

J. D. Salinger: Zabhegyező

A töltény a puskacsőben arra várt, hogy végre megtehesse nyolcszáz méteres, halálos útját. A napsütéstől szinte megolvadva készült a másfél másodperces száguldásra, hogy aztán alagutat vájhasson a puha agysejtekben... - Frei Tamás - A megmentő

Azt hiszem megtaláltam majd az egyik leglátogatottabb topikot. Köszönet érte!

Jelenleg épp Jus Accardo - Touch c. könyvét olvasom és vagy ezeregyedszerre csodálkozom rá a főszereplő fiúra és arra, mennyire imádom!

– Most már értem, Dez – súgta álmosan. – Most már értem ezt a kéz dolgot. (Jus Accardo - Touch_Érintés/ Kale)

-Angyalom – felelte halkan, és két tenyere közé fogta az arcomat –, azt hiszem nem fogod fel, milyen messzire elmennék azért, hogy magam mellett tartsalak. Becca Fitzpatrick - Vihar előtt/ Folt)

,,Képzelj el egy nagy tál téliszalámit, ahogy a szeletek egymáson heverve végtelen monoton sorban követik egymást, vagy egyetlen negy gyürödéssé gömbölyödnek-az az én világom és ebböl egyetlen szelet a tiéd. " Hannah
Benina: Bíborhajú 3.; A boszorka városa

Folt idézet? Tényleg? Megvettél kilóra.

Most pedig én is kiszedtem néhány idézetet újonnan a Bíborhajúak könyvéből.

"Te nem gyáva vagy. Te ostoba vagy. Ostoba, amiért nem kaptál utána két kézzel. A lehetőség ajándék, és te nem használtad ki. Trixie értékes lány. Olyan korokat élünk, ahol egyre ritkább az olyan lány, aki tiszteli saját magát, és nem halad a hódítani vágyó r*bancokkal. A saját elvei szerint él, mert van olyan intelligens, hogy felfogja, nem kell birka módra követni a tömeget.
A Testőrödben méltó párodra találtál, és megijesztett téged a felismerés, hogy tiszteled őt."

Kellan Black - Benina: Bíborhajú 3 - A boszorka városa




" A remény gyilkol és olyan tengerbe hajszol, aminek a hullámait soha nem szelídítheted meg! De nem húz a mélybe, hanem a felszínen tart."

Lucas - Benina: Bíborhajú 3 - a Boszorka városa



"Tudom mi a rémálom.
Amikor legszörnyűbb félelmed testet ölt, és megvalósulni látszik mindaz, amiről azt gondoltad, hogy soha nem következhet be. Nem Történhet meg. Veled semmiképp. Nem most, nem itt és nem a szeretett személlyel.

A rémálom mégsem ez. A rémálom csupán valós félelmeid víziója, melyet az agyad komponál a lágy ritmusban ringatózó pihenés pillanatában. Talán a tudatalattid működésbe lép, és az egyszerű figyelmeztetés, amiről eddig csak sejtésed volt, immár valós takarót borít az álmodra.
Rémálom? Nem.
A legrosszabb, amikor megvalósul mindez."

Claire White - Benina: Bíborhajú 2 - A Boszorka démona



"Ne merészelj gyávának gondolni, csak mert nem ismered a teljes igazságot!"

Wentworth, a Zsoldos - Benina: Bíborhajú 2 - A Boszorka démona


"A környezetünk formál minket. Minden élőlény, akivel találkozol életed során, hatással van rád valamilyen módon. Vannak olyanok, akik ok nélkül bántanak, fájdalmat okoznak, és te így megtanulod becsülni a szeretetet és a törődést. Vannak akik a mélybe löknek, hagynak lezuhanni, de így tudsz majd mindig felállni. Vannak, akiket elveszítesz, mert meghalnak, te pedig így tanulod meg értékelni az életet.
... Senki sem születik gonosznak, valami miatt válik azzá."

Claire White - Benina: Bíborhajú 2: a Boszorka démona

"Az udvarra vezető ajtó hirtelen kivágódott mögöttünk, mire mind megfordultunk. Cortez kirontott az ajtón, ami erősen visszacsapódott. Lélegzetvisszafojtva néztem rá. Az ajtóban állt, homlokába hulló sötét tincsei alól fürkészve nézett, és csak a fejét rázva ennyit kérdezett:
- Melyik szeptember 8?
Tudtam, miért kérdezni. A levelemben ezt a dátumot említettem arra vonatkozóan, hogy totál beleestem.
- Kilencedikben - mondtam halkan."
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. - Remény

Újra Szent Johanna Gimi lázban égek.

- Mit mondtál neki? - faggatott tovább Kinga. Ricsi, Virág, Macu, Dave, Zsolti és Kinga kíváncsian bámultak rám, én pedig szomorúan megvontam a vállam.
- Hogy szeretem - suttogtam.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. - Remény

- Beülhetek a Télapó ölébe? - kérdezte Móni vigyorogva Zsoltitól, ahogy odalépett hozzánk.
- Vert már pofán krampusz? - kérdezett vissza Kinga reflexből.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. - Remény

A legnehezebb dolog a világon, ha úgy kell tennünk, mintha minden rendben lenne, közben pedig szívünk szerint csak ordítanánk, hogy „VALAKI SEGÍTSEN MÁR!!!”.

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. - Örökké


- Sziasztok! - köszöntem halkan, miközben elhaladtam mellettük.
- Jó szünetet! - kiáltotta Dave.
- Köszi. Nektek is - néztem vissza egy pillanatra.
Viki és Cortez összeölelkezve állt, Ricsin Edina lógott szüntelen. Zsolti ropival dobálta Dave-et. Igen, nekik jó szünetük lesz. Az tuti. Én meg elindultam haza. Az őszi szünet első perceiben, tök egyedül, szomorúan. És senkit nem hívhattam fel, hogy csináljunk valamit. Senkit.

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. - Egyedül

- Máday néni! - kapkodta a fejét Zsolti, akin továbbra is Karcsi szemüvege volt. - Hú, de közel tetszik lenni. Látom a pórusait!

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. - Örökké

Vámpírakadémia-idézetek.

"Dmitrij előttem sétált ki. Miközben alaposan megnéztem magamnak, felmerült bennem, hogy nem hagyhatom veszni a lehetőséget. A hátára ugrottam, pontosan abban a pózban, ahogy tanított. A meglepetés ereje is az én oldalamon állt. Minden tökéletes volt, fogalma sem lehetett arról, hogy jövök.
Mielőtt hozzáérhettem volna, Dmitrij elképesztő sebességgel megfordult. Egyetlen fürge mozdulattal elkapott, mintha nem is lenne súlyom, és a földre tepert, hogy moccanni sem bírtam.
Felnyögtem.
– Nem csináltam semmit rosszul!
Dmitrij farkasszemet nézett velem, miközben megfogta a csuklómat, de nem nézett ki olyan szigorúnak, mint edzés alatt. Olyan volt, mintha viccesnek találná a dolgot.
– A csatakiáltásod meglehetősen árulkodó volt. Legközelebb próbálj meg csendben maradni!
– Számított volna bármit, ha csendben maradok.?
Dmitrij elgondolkozott.
– Nem. Valószínűleg nem." - Richelle Mead: Vámpírakadémia

"Istenem. És erről is lemaradtam. Csak egy vonzóbb dolgot tudok elképzelni annál, hogy Dmitrij a karjában visz valahova: hogy a karjában visz valahova, és nincs rajta ing." - Richelle Mead: Vámpírakadémia

"– Igen, Róza. Tényleg akartalak. Még mindig akarlak. Bárcsak… együtt lehetnénk.
– Akkor miért hazudtál nekem? – dünnyögtem ismét.
Dmitrij lenézett rám ott a karjában. Hallottam, ahogy hangok és léptek érnek egyre közelebb.
– Mert nem lehetünk együtt.
– A korunk miatt, ugye? – kérdeztem. – Azért, mert a tanárom vagy?
Dmitrij ujja gyengéden letörölt az arcomról egy kiszökött könnyet.
– Részben azért – válaszolta. – Ugyanakkor… hát, te is, és én is Lissa testőrei leszünk egy szép napon. Mindenáron meg kell őt védenünk. Ha jön egy csapat striga, képesnek kell lennem arra, hogy közéjük és Lissa közé vessem magam.
– Azt tudom. Természetesen ezt kell tenned. – Megint fekete szikrák kezdtek a szemem előtt táncolni. Lassan veszítettem el az eszméletemet.
– Nem. Ha megengedném magamnak, hogy szeresselek, akkor nem elé vetném magam. Hanem eléd."- Richelle Mead: Vámpírakadémia

"– Mennem kell – jelentettem ki rekedtesen. – Szólj, ha majd újra elkezdhetjük az edzéseket. És köszönöm… a beszélgetést.
Elkezdtem megfordulni; utána egyszer csak azt hallottam, hogy nem.
Visszanéztem.
– Mi?
Dmitrij a szemembe nézett, és valami meleg, nagyszerű, erős dolog cikázott végig köztünk.
– Nem – ismételte meg. – Nemet mondtam neki. Tásának.
– Én… – Befogtam a számat, még mielőtt az állam a földre zuhant volna. – De… miért? Ilyen lehetősége csak egyszer van az embernek életében. Csinálhattatok volna egy kisbabát. És Tása… tudod, ő téged nagyon…
Dmitrij arcán egy mosoly árnyéka futott végig.
– Igen, ő nagyon. Még mindig. És ezért kellett nemet mondanom. Én nem tudom viszonozni… Nem tudom megadni neki, amit akar. Nem vagyok képes rá, amikor… – Tett felém pár lépést. – Amikor a szívem másnál van.
Majdnem újra sírni kezdtem." - Richelle Mead: Dermesztő ölelés

" Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni, Harry Potter, és a bölcsek köve

"– Dumbledore professzor – hadarta Ron –, odalent a Titkok Kamrájában történt egy kis baleset Lockhart professzorral… – Professzor vagyok? – álmélkodott Lockhart. – Jóságos ég! Szánalmas egy tanár lehettem… – Megpróbálkozott egy felejtésátokkal, de a pálca visszafelé sült el – magyarázta fojtott hangon Ron. – Ejnye, ejnye – csóválta a fejét Dumbledore. Hosszú, ezüst bajsza alatt mosoly bujkált. – A saját vermébe esett, kedves Gilderoy? – A vermembe? – hökkent meg Lockhart. – Nincs nekem semmiféle vermem. A fiúknak viszont van egy mély alagútjuk. Odalent laknak." Harry Potter, és a Titkok kamrája
"- Ennyi év után is?
- Örökké."Harry Potter, és a Halál ereklyéi

Néhány, a kedvenc könyveimből szedett részlet:
Esküszöm Chuck, esküszöm, hogy hazaviszlek! - James Dashner, Az Útvesztő

- Hol vannak az emberek? - kérdezte később a kis herceg. - Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
- Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem - mondta a kígyó. - Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg

Pollákovics szerényen és áhítattal állt a zsámolyon, mint ahogy egy jó vezetőhöz illik, és lelke mélyén homályos örömmel villant át az elektromos áram szárnyain, hogy Müller ezek után feltétlenül kijavítja kettesre a háromnegyedét - hiszen nem lehet ő rossz tanuló, lám milyen szépen átvezette a villamos áramot is [..] - Karinthy Frigyes, Tanár úr kérem

"Halottnak lenni ... nem a legrosszabb dolog, ami történhet az emberrel."

Bianca - Claudia Gray: afterlife

"A félelmetes eseményeket a legnehezebb kitörölni az agyból. Mivel ezekre emlékezünk a legélénkebben."

"Előbb-utóbb kipusztítjuk egymást - azaz magunkat -, és átadjuk a bolygót valami rendesebb fajnak. Mert azzal a lénnyel, amelyik képes feláldozni a saját gyerekeit, hogy így rendezze el a nézeteltéréseit, valami alapvetően hibádzik."

"A túléléshez nem a benne lobogó tűzre, a lelkében izzó haragra és gyűlöletre van szükségem. Abból ugyanis bennem is van elég. Nekem tavasszal a pitypangra van szükségem. Az élénksárga virágra, amelyik az újjászületést jelenti a pusztítás helyett."

"Tízszer tovább tart összerakni magadat, mint amennyi idő alatt szétesel."
( Suzanne Collins - A kiválasztott )

"A fény mellé kell az árnyék, különben az általános ragyogás mindenkit megvakít. A jó mellett szükség van a rosszra, mert nélküle a "jóság" megszűnik létezni, hisz nincs semmi, amihez képest "jók" tudnánk lenni."

"Az élet egy bonyolult valami, ezt már rég megtanultam."

"Csupán az tekinthető szerencsétlennek, akit végképp elhagyott a remény."
"Közel, nagyon közel kerültünk a Pokolhoz. Sőt, talán benne élünk."
( Böszörményi Gyula - 3...2...1 )

Cassandra Clare : Csontváros
Ha becsukod a szemed, és úgy teszel, mintha valami meg sem történt volna, attól az még igaz marad.

Attól, hogy egy elektromos angolnát gumikacsának nevezel, még elektromos angolna marad, igaz? És isten óvja meg azt a szerencsétlent, aki úgy dönt, hogy megfürdik azzal a gumikacsával.

Clary figyelte, amint a fiú távolodik tőle, és egyszerre érzett késztetést, hogy elbőgje magát, meg hogy utánaszaladjon azzal a határozott szándékkal, hogy alaposan bokán rúgja. Mivel biztos volt benne, hogy bármelyiket is választaná, az Jace-t mérhetetlen elégedettséggel töltené el, inkább nem tette egyiket sem.

Hamuváros :

- Időnként úgy el tudsz veszni a gondolataidban (...). Jó lenne, ha oda is követni tudnálak.
- De hiszen tudsz (...). Szünet nélkül itt vagy a fejemben.

Általában meglepően vidám fickó vagyok. Próbálkozz egy olyan napon, ami nem esik a hétfő és vasárnap közé!

Üvegváros :
Az ember nem szabadulhat meg mindentől, ami fájdalmas emléket idéz fel. (...) Minden emlék értékes; még a rosszak is.

Az emberek nem születnek jónak vagy rossznak. Talán hajlamosak rá, hogy ilyenek vagy olyanok legyenek, de az számít, ki hogyan éli le az életét.

Cassandra Clare :
Bukott angyalok városa :

Talán nincs is akkora különbség a fény és a sötétség között. Végül is, ha nem lenne sötétség, mit emésztene fel a fény?

Nem tudom, ki vagyok (...). Amikor azt látom, hogy a te szemedben ki vagyok, akkor megpróbálok az az ember lenni, mert te hiszel abban az emberben, és azt hiszem, a hit elég hozzá, hogy azzá tegyen, akit te akarsz.

Elveszett lelkek városa :

Vannak emberek... emberek, akiknek az univerzum különleges sorsot szánt. Különleges örömöket vagy különleges gyötrelmeket. Isten a megmondhatója, mindannyian vonzódunk a szép és tönkrement dolgokhoz. Én is így voltam vele, de egyeseket nem lehet helyrehozni. Vagy ha mégis, csak olyan mértékű szeretettel és önfeláldozással, hogy abba a másik fél rokkan bele.

Suzan EE-Angelfall
"Válaszul a bennem szétáradó örömre az arcizmaim egy cseppet megmoccannak"

Egy-két Bloodlines - The Fiery heart idézet.

"„Who the hell would even suggest that?” I recognized that look on Rose's face the one that said her fist had an appointment with someone." - Adrian (Rose-ról)

"My charm and good looks are legendary – especially with women." - Adrian (kis szerénység )

"„You made good time,” I said by way of greeting. „Did Belikov bend the rules of time and space to get here so fast? He can do that, right?”" - milyen meglepő, ezt is Adrian mondta (egyébként szerintem Dimitri simán képes erre)