Olvasol? II.

Őszintén szólva azt sem tudtam, hogy létezik ez az al-topic... :-) De ha már rátaláltam ennyi év után... (Holott az oldalon kezdettől itt vagyok. )
Írtam egy könyvet... Aztán egy másikat... (Jelenleg pedig a harmadik készül.) Hátha valakinek van kedve hozzá...
(Mindkettő napjainkban játszódik, amolyan romantikus krimik. A főszereplők pedig egyszerű emberek, akik extra kalamajkába kerülnek. )
Akinek esetleg kedve van hozzá, attól örömmel várom a véleményt / értékelést, mert ezekből tanul az ember.
Beszerezhető pl.:
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/megvetett-kincs
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/a-veszelyes-autogram

Jelenleg A Szolgálólány meséjét olvasom A sorozatból már láttam néhány részt, de mindig minden könyvben az igazi. Az elején kissé kaotikus volt, de teljesen le vagyok nyűgözve és magával ragadott a könyv. Nem véletlenül került be az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz válogatásba

Üdv mindenkinek!

Úgy gondoltam az olvasók témája lenne a legmegfelelőbb hely ahol megoszthatnám ezt.

Jelentkeztem egy novellaíró versenyre, és megkért minket a kiadó hogy népszerűsítsük a munkánkat. Nagyon hálás leszek azoknak akik veszik az időt és dobnak egy szavazatot. Ha van időtök elolvasni annak nagyon örülök, de ha nincs, a lap alján kell a tetszik-re nyomni, és keresztnévvel és e-mail címmel lehet szavazni. Nagyon fontos nekem ez a verseny mivel az az álmom hogy híres író legyek. linkért katt ide
előre is köszönöm annak aki segít

- törölt felhasználó -

Sarah J. Maas: Crescent City - Föld és vér háza
Sarah J. Maas minden egyes könyvét olvastam eddig. Habár alapvetõen élvezhetõnek találom a könyveit, mindig találtam apróbb dolgokat, amiken fennakadtam, amik nem tetszettek egy-egy könyvében. Ennek ellenére mindig kíváncsian vártam a mûveit, legalábbis ezidáig. Nem voltam túl izgatott, amikor meghallottam, hogy tulajdonképpen egy 'modern' fantasy világban játszodó könyvrõl lesz szó, de gondoltam egye-fene, adok neki egy esélyt.
Nagyon döcögõsen indult a könyv, legalábbis számomra, arról nem is beszélve, hogy a megvétele után kellett majdnem egy hónap, mire végre rászántam magam arra, hogy kiolvassam. Vaskos könyvrõl van szó, több, mint 900 oldal - szerencsére az elsõ 200 oldal elolvasása után már könnyebben haladtam vele, kezdett 'beszippantani' magába a történet. Ezek után már a maradékot viszonylag gyorsan, 2 nap alatt kiolvastam.
De térjünk a lényegre: amikor befejeztem a könyvet, elégedett voltam. Szórakoztató volt, egy idõ után magával ragadott, még néhány szereplõt is sikerült kifejezetten megkedvelnem. Ruhn Danaan határozottan a kedvencem, akárcsak Tharion és Aidas, akik habár nem tûnnek fel sokat, nyilvánvaló, hogy a folytatásban (vagy folytatásokban) majd nagyobb szerepet szán nekik az írónõ.
De mik a gondjaim a könyvvel? Mert istenem, egy napra rá, hogy végeztem vele, átgondoltam, hogy mi mindent olvastam, és rájöttem, hogy rengeteg problémám van az olvasottakkal. Alapvetõen szeretem Sarah írásmódját, ezzel sem volt gond, ahogy a káromkodással sem lett volna - azonban a szereplõk olyan szükségtelen helyzetekben káromkodtak, hogy az már szinte nevetséges volt. Komolyan, nem túlzok, ha azt mondom, egy-egy szereplõnek szinte minden második mondatában volt egy káromkodás. Mintha az írónõ ezzel akarta volna tudatni az olvasókkal, hogy ezúttal már tényleg nem egy 'young adult' fantasy könyvet írt, hanem egy kifejezetten felnõtteknek szólót. Mint mondtam, nem zavar a káromkodás - de ebben a könyvben sokszor már erõltetettnek tûnt.
Aztán ott van a két fõszereplõnk, Bryce és Hunt. Bryce-t az elején kifejezetten utáltam, de a könyv végére sikerült egy kissé megkedvelnem. Hunt azonban az egész könyv során irritált, egyszerûen rühellem a karakterét. Nagyon remélem, hogy Sarah tartja magát a szokásaihoz, és megszabadul valahogy a karakterétõl, ahogy a fõszereplõi elsõ romantikus partnereitõl mindig is szokott.
10/6,5