Ma éppen mivel van tele a tököd?

Mi a francért olyan teljesíthetetlen kérés, hogy lehessen háziállatom? Nem azért, mert rossz kislány vagyok és nem tudok viselkedni. Közelebb vagyok a húszhoz mint a tizenöthöz. Több éve nincs és olyan magányosnak érzem magam. Ha meglátok egy cicát vagy egy kutyát, gondolkodás nélkül a hónom alá vágnám és hazavinném. Úgy irigylem azokat akiknek van. Tudom úgy csinálok mintha ez lenne a világ legnagyobb problémája, de hiányzik mellölem egy állat

Ugye most nem az fog következni, hogy nekem tetszik, ő pedig csak barátként tekint rám? Ez a klisé nem történhet meg velem. Na mindegy, most sajnáltatom magam és nézem, ahogyan neki barátnője lesz.

Úgy látszik visszatérő vendég leszek a topikban.
Ezt. Nem. Hiszem. El. Van egy csaj, akivel tökre kijövünk, meg hasonlít is a zenei ízlésünk. Végre találok egy csajt, aki nem tuc-tuc zenét hallgat, hanem Nirvanát. Az ég megáldott. Erre meg mivel piercingje lett és festette a haját kicsapták a suliból. Kösz, manapság már alig találok olyat, aki jó zenét hallgat .-.

én vagyok az egyetlen, aki szereti ezt a nyelvet?

Állandóan bevan dugulva az orrom, nem kapok levegőt, éjjel is 1-kor aludtam el és háromnegyed 6-kor kelek.
Kurvára elegem van, mindenki hozzám jön tanácsért, ki legyen a párja szalagavatón, ami még nekem sincs, mivel az összes fiúhaverom akkora egy bunkó hogy nem akar táncolni, mert az olyan szar. Kösz. (de a ruhám megvan, hercegnő leszek ^^) Meg a nagy szerelmi életem miatt adjak tanácsot abban, hogyan közeledjen a másik felé, mikor mi már hónapok óta kerülgetjük egymást. Hasznos tanácsot tudok adni, érzem.

Ismerős. Egész éjjel forgolódtam, az orrcsepp is elfogyott.

Elkaptam ezt a hasmenéses-lázas vírust. Még csak hőemelkedésem van, de erősen gondolkodok azon, hogy az éjszakát az illemhelyiségben töltöm.

Még egy "Selena Gomezt nem érdekli, mit mondanak az alakjáról" témájú cikk megjelenik, valakit lefejelek, komolyan. Elsőre is felfogtam, hogy jól érzi magát a bőrében (nincs is ezzel semmi baj, jó alakja van), de azért heti 200 cikket nem kéne ennek szentelni.

Eddig fájt a torkom, most viszont állandóan hányingerem van miatta és már unom az egész napos "torok-köszörülést" és folytonos nyelést...

Csomóan írják, hogy betegek. Bár lennék ebben is olyan különc, mint más tereken. De most komolyan, nem vagyok lázas, de teljesen olyan érzésem van, mintha vagy 40 fokos lenne. Ennek ellenére a gép előtt ülök... Nincs ebben semmi profit.

Van az a szituáció, amikor tesin röpi vagy akármilyen csapatjáték előtt a tanár választ két csapatkapitányt, és azoknak kell maguk mellé embereket toborozni. És engem olyankor nem választ senki, hanem utolsónak maradok, és oda megyek, ahol kevesebben vannak. Soha nem volt még egy alkalom se, amikor választottak volna... egy háromlábú kutyakölyköt előbb bevennének a csapatukba mint engem. Talán nem tűnik nagy dolognak, de az én önérzetemet nagyon bántja; ez az, ami heti rendszerességgel emlékeztet arra, hogy, bár nem köpjük le egymást az osztálytársaimmal és néha még beszélgetünk is, de igazából nem tartozom közéjük, nem vagyok a barátjuk, és csak azért rendesek velem mert nem adok okot arra, hogy ne legyenek azok.

Nem, a családomban a nővérem és az apám is odavannak érte, mondván, hogy teljesen logikus és könnyen tanulható nyelv; ezért kell nekem is ezte tanulnom

már egy ideje nem voltam suliban, max csak fél napokat, mert elutaztam illetve szemorvoshoz járogatok állandóan. viszont olyan szinten sokat kell pótolni, van, amikor csak pislogok, ha néha napján valaki veszi a fáradtságot és átküldi az anyagot. de hát aki folyton hiányzik, az vessen magára. lassan olyan leszek már, mint valami magántanuló.

egyébként én 10(!!) éve tanulom a németet, középfokú nyelvizsgám is van már két féle (Origo és DSZD) és mégis úgy érzem, mintha semmit nem tudnék, nem értem meg pontosan a cserediákokat sem, a szövegeket sem, olyan, mintha hiába való lenne az egész. a nyelvtan meg maga a borzalom. anno általánosban anyáék erőltették rám a mindenki angolul beszél, de én legyek egyedibb címszó alatt, azóta is gyűlölöm. mégis itt vagyok a kéttanban már harmadik éve... és 4-es ötös vagyok belőle, de akkor se szeretem, mert igen, nehéz.

Kedves német gyűlölők!

Először is:Egy vagyok közületek így nagyon örülök,hogy úgymond megismerhetlek titeket.Végre olyanok akik hozzám hasonlóan tudják ez milyen egy....ocsmány nyelv.Én mindig is angolt akartam tanulni,de 4.-ben ráköteleztek a németre,akik addig nem választottunk nyelvet nem volt más választásunk mint ezt tanulni.9 éven keresztül tanultam ezt a borzasztó,rémes nyelvet és tiszta szívemből gyűlölöm a mai napig.
Angolt sosem tanulhattam iskolában hiába is imádtam mindig,nekem csak annyi maradt,hogy itthon egyedül tanulgattam és tudjátok mit?Mára sokkal de sokkal jobban beszélek angolul mint németül.A német nyelvből,a kemény 9 év alatti tanulásból annyi maradt meg,hogy eltudom mondani hogy hívnak,hol lakom és hány éves vagyok.Ja meg hogy szeretlek.Igen.9 év gyümölcse ez..
Érettségi után meg is mondtam,hogy soha a büdös életben többet nem szólalok meg ezen a nyelven.Na ez nem jött be,mert ha néha napján eszembe jut 1-1 szó (amit akkor sem tudok mit jelent) és épp mérges vagyok akkor szeretem hangoztatni őket,mert bár a jelentésüket nem tudom,de a német úgyis úgy hangzik mintha mindig mérgesen beszélnél.
De..amitől talán ti is jobban tudjátok érezni magatokat:Hiába volt 9 év keserves,gyűlölködő tanulásban részem (igaz általánosban azért 4-es 5-ös voltam,de magam sem tudom miféleképpen jött esz össze,szerintem csak puskáztam,a szóbeliket meg...hát valahogy megtanultam) azért csak leérettségiztem belőle A középsuliban folyamatosan majd megbuktam belőle,különösen 11 és 12. osztályban amikor is új suliba kerültem ahol 2 német csoport volt,engem meg hova raktak be?A jobb németesek közé. Pont az osztályfőnököm tartotta nekünk az órákat aki anno katona volt,a német nyelv mérhetetlen megszállotta és a mi tökéletes kínzónk.Az egész csoport úgy készült a német órákra mintha éppen a kivégzésre tartanánk.Néha 1-1 tanár is megsajnált minket.Engem különösen szeretet kínozni a tanárnő hiszen tudta,hogy az ég adta világon semmit nem tudok soha az anyagból.Aztán egy nap meg is mondta,hogy én úgysem fogok leérettségizni..Igazat is adtam neki,hiszen hiába tanultam órákig minden nap és írtam a leckéim 4 órahosszán keresztül sokszor csak németből és nem egyszer a könyvel együtt aludtam el,akkor sem tudtam semmit.Csak egyes és ketteseket kaptam.
De!!!Eljött a nagy nap,2011-ben érettségiztem és...3-ast kaptam.Rengeteg tanulással de megcsináltam és a kis érettségim vagy próbaérettségim vagy gőzöm nincs mi az,az pedig 4-es lett.Még a tanár is csak nézett és gratulált is,megdicsért.
Szóval legyen bennetek hit.Ha nekem sikerült,nektek is fog. Pedig mondom - az égadta világon gőzöm nem volt semmiről sem.De megcsináltam és ti is megfogjátok.

De hogy a témánál is maradjak:Mivel van tele a tököm?Még mindig a ribikkel,meg úgy sok mindennel,kár lenne felsorolni. Mondjuk a folyamatos alváshiányt azért illik leírnom.Másfél éve hűséges társam,így nehogy már megfeledkezzek róla.

én 11 éve tanulom, és még mindig nem tudtam megutálni :DDD nem dallamos, nem szép, de tetszik. xd mondjuk beszélgetni egy olyannal, akinek ez az anyanyelve és megérteni egy olvasott szöveget sajnos nem ugyanolyan, az egyik osztálytársam speciel ritmikus öklendezésnek nevezte :DDD de sok nyugtatóval elviselhető

Avval, hogy minden szarra az immunrendszerem rosszul reagál és felerősíti... Így jöhettem haza suliból, mert azt hittem h bármelyik pillanatban elájulok és/vagy összehányok mindent, mindez hasfájással körítve... éljen

Az ének tanárom benyögte, hogy dolgozatot írunk a középkorból és a reneszánszból, ami egyébként kilencedikes anyag. Ha a tavalyi, tizedikes anyagból írat, azt még valamennyire megérteném, de hogy tizenegyedikesekkel írasson a kilencedikes anyagból, szerintem baromság. Az osztály nagy részének meg sincs már a kilencedikes füzete, mert mindenki annyira gyűlölte/gyűlöli az éneket, hogy kidobta vagy tüzelőt csinált belőle. Azt hittem, hogy tizenegyedikben végre megszabadulok az énektől is meg az ének tanártól is, de nem, tizenegyedikben ugyanúgy tanulunk éneket művészetek címszó alatt, ráadásul ugyanaz a tanár, aki énekből. Azt hiszi, hogy az ének a legfontosabb tantárgy és olyan komolyan veszi, mintha mondjuk törit tanítana, pedig ez egy tölteléktantárgy, aminek javítania kéne az átlagunkat, ehelyett az osztály nagy részéét rontja. Ezután a dolgozat után asszem búcsút mondhatok az eddigi 5.0-s átlagomnak.

Az osztályfőnököm kimegy egy évre Angliába a jobb nyugdíj miatt, mi meg itt maradunk a szadista tesitanárunkkal, mint új osztályfőnök. Az is lehet, hogy még az avató előtt el kell mennie, ami eléggé gáz lesz, főleg, ha mi nyerjük meg a rendezési jogot. Az meg már a hab a tortán, hogy holnap nem leszek ott, mikor az én csoportomnak mondja.
Mekkora kötélre van szükségem ahhoz, hogy egy tízméteres fára felakasszam magam?

Az érzés, amikor azt hiszed, hogy jól sikerült a dogád, erre bejelenti a tanár, hogy van két hármas, az összes többi egyes... Felülmúlhatatlan.